Magamról

Saját fotó
THG, TMI, TMR, HP, PJO, Avengers, Marvel, LOTR, Anime, és talán még bele is fúlok a listába

2015. november 22., vasárnap

A Változó- 5. Fejezet

Minho

Bököttül nem hiszem el, hogy ennyivel megúszta.Gally megúszta ezt az egészet egy leszidással.Igaz, Nick becsületesen leteremtette Zöldfül miatt.De ez nekem nem elég, legalább kapott volna pár napot egy hűvös cellában.Ó, az lenne csak az aranyélet! Nekem.
Mondjuk azért Zöldfül sem szent, az már biztos.
Folyton vegyes érzéseim vannak iránta. Néha nem tudom eldönteni, hogy ez a lány most kifejezetten életre való vagy menthetetlenül hülye.A legtöbb Zöldfülű az első heteiben meghúzza magát és nem keresi a bajt.Ezzel ellentétben Zöldfül vonzza a bajt.És nem csak a bajt, hanem engem is.Nem tehetek róla, amint meglátom nem tudom irányitani magam.Annyira természetesnek érzem, hogy a közelében vagyok, pedig megállás nélkül piszkáljuk egymást.Newt megjegyezte, olyanok vagyunk, mint egy öreg házaspár.Azt hiszem Newt néha nincs tisztában azzal mit beszél.
Egy bisztos, Zöldfüllel még nem fejeztük be a két személyes háborúnkat.A legutolsó húzásának nyomát még mindig érzem és látom bokámon.
Tegnap történt, a megszokott asztalunknál ültünk, Zöldfül velem szemben.Én csendben eszem a vacsorám, mikor egy apró rugást érezek a jobb lábamon.Felkapom a fejem és Zöldfülre nézek, aki angyalian pillant vissza rám.Kisimitja a vörös haját a szeméből.Megrázom a fejem.Ez a lány elképzelhetetlen! Kis habozás után viszonzom a rugást.
-Nagyon felnőttes.-suttogja Zöldfül, a szája ravasz mosolyra húzódva
-Te kezdted.
Valahogy elvesztettem az érdeklődésem a vacsorám iránt és inkább a mini rugás-háborúmra koncentráltam.Nem telt el kis idő, Zöldfüllel már intenziven rugdostuk egymás lábát.Nagy erőfeszitésembe került visszatartani a röhögésem.Az ellenfelem arca is kipirult volt.
-Au!-jajdult fel váratlanul Newt-Ez ki volt?
-Minho.-vágta rá Zöldfül huncut vigyorral
Newt felhúzott szemöldökkel felém fordult, én meg csak felvontam a vállam és azt mondtam, hogy véletlen volt.Zöldfül ártatlan mosolyt küldött Newt felé aki bizonytalanul viszonozta a mosolyt és visszatért az Nick-el folytatott beszélgetéséhez.Néha azt gondolom, Newt annyira naiv. A lánynak csak elég rámosolyognia vagy megfogni a kezét és Newt-tal már egyből nyulat lehet fogatni.Nem hibáztatom, mert Zöldfül, ha akarná el tudná csavarni akármelyik fiú fejét a Tisztáson.Beleérteve engem is.Sajnos.
De ne essen félreértés, én és Zöldfül távol állunk az ilyesmitől. Még csak az kellene.

Claire

Két hét után végre megtaláltam a megfelelő munkát magamnak, Kóronc lettem.
Aznap éppen a Nyesőknél dolgoztam.Az egyik fiú, biztosan még újonc lehetett, csúnyán megvágta magát. A kezéből patakokban folyt a vér.Annyira jajveszékelt, hogy nem tudtuk elráncigálni a Kóroncokhoz. Igy hát én láttam el.
Jeff és Clint örömmel fogadtak és az első napokban folyton bátorítottak, minden apróságért megdícsértek. Aranyos dolog volt tőlük, de a harmadik munka napomon azért már kicsit kínosan éreztem magam. Kérésemre, megváltak ettől a kedves szokástól.
Chuck sajnos szinte minden nap meglátogatott a gyengélkedőben. Ez a gyerek mindig csinált nekem dolgot, folyton izeg-mozog, elesik, lehorzsolja a térdét vagy beveri a kisujját.
Közel állunk egymáshoz, olyan nekem, mint egy kisöccs.Chuck a cinkosom minden csínyben. A legtöbb fiú annyira mogorva vele és néha bántják is.Ilyenkor úgy érzem, a szárnyaim alá kell vennem. Este, a Tűznél, néha hozzám bújik.Ezt Minho észrevette és párszor gúnyolódott is.Ilyenkor mindig gyorsan visszavágok neki valamit, mire ő a büszkeségét féltve elmegy.
Ez történt ma este is.A Tűztől távoli fatönknek döntöttem a hátam,Chuck a vállamnak dölt és a hajamat fonta.Gyakran csinálja ezt, amikor unatkozik.Fáradt szemekkel néztem a Tűzet. Zsúfolt napom volt, teljesen kimerültem, nehezemre esett nyitva tartanom a szemem. Teljesen elbambulhattam, mert csak arra kaptam fel a fejem, hogy valaki egy goromba megjegyzést tesz rám és a fogadott öcsémre.Felnéztem, Minho volt az.Ki más?
-Ha szeretnéd, kettőbe osztom a hajam és másik fele a tied lehet.-vágtam vissza, majd gúnyosan rámosolyogtam- Szeretnéd te is fonni a hajam, Minho?
Minho felhúzta az orrát és úgy nézett rám, mint aki menten nekem esik.Kipüffesztette a mellkasát és karba tett kézzel elsomfordált.Halkan morgolódott, nekem pedig győzelmi mosoly terült el az arcomon.Miután elment, Chuck kuncogni kezdett, nem értettem miért.
-Mi az, Chuck?
- Nem gondoltam, hogy a Futárok előljárója, ilyen viccesen is tud viselkedni.- kuncogott, mire hitetlenül ráztam a fejem-Tetszel neki, ugye tudod?
-És ezt meg honnan veszed, öcsi? Minho utál.
-Az első nap, mikor megjöttél, azt mondta szép vagy.
Amig nem nekem személyesen mondja, nem érdekel, győzködtem magam, de közben erősen elpirultam, Chuck pedig nem birta abbahagyni a röhögést. 

Minho

Kinyitottam a szemem és egy különös zajra lettem figyelmes.Olyan volt, mintha esne.Az nem lehet, a Tisztáson nagyon ritkán esik.A vízkészletünket az Alkotóktól kapjuk.Feltápászkodok az ágyamból és kipillantok az ablakon.
Igen, határozottan esik.Nagyot sóhajtottam, ebből bizony nem lesz ma futás.
Mivel az eső éppen szabotálja a mai futásom az Útvesztőben, visszaheveredtem az ágyamra és megpróbáltam visszaaludni, de nem ment.Hallgattam James egetrengető horkolását.Ma lesz az utolsó reggel, amikor ezt kellesz hallgatnom.Az Épitők azt mondták ma befejezik a hálóterem javitását.Melegen ajánlom.Végre kipenderithetem innen James-t.
Az éhes gyomrom végül kikényszeritett az ágyból.
Felráztam James-t, közöltem vele, hogy ma nincs futás és, hogy mondja ezt meg a többi fu-tónak is.A reakciója egy álmos újjongás volt.
-Hé, Zöldfül!-kiáltottam oda -Ide is ülhetsz, nem harapok.
Zöldfül úgy tűnt túl álmos, mert nem vágott vissza.Fáradtan pislogva ballagott az asztalomhoz.Úgy nézett rám, mint aki nem érti mit akarok.A mellettem levő helyre mutattam, Zöldfül pedig tétován leült.Minketten csendben ettük a reggelinket.Vigyorogva figyeltem a szemem sarkából a lány küzdelmét az álmosságával.
-Mi olyan vicces?-morogta homlokráncolva
-Te, Zöldfül.
Zöldfül a szemét forgatta. Közel hajolt hozzám és az ajka játékos mosolyra húzódott.
-Minho.-szólat meg édes hangon és nekem megugrott a szívverésem-Ugye tudod, hogy van nevem is?
-Persze, Claire.-válaszoltam vigyorogva -Csak jobban szeretem a Zöldfület.
A lány megrázta a fejét és miközben nevetett, oldalba bökött.
Mikor kiértem az ebédlőből, nem akartam hinni a szememnek.Az Útvesztő bejáratánál, felszerelkezve, dideregtek a futáraim.Mi a fene? James talán elfelejtette mit mondtam?
Hirtelen megfeledkeztem a zuhogó esőről és hozzájuk rohantam.Dühösen fújtattam.Amint megláttak, kővé dermedtek.James elsápadt.Helyes.Hadd féljen csak, ha megtagadta a parancsom.Josh és Dean lesütötték a tekintetük.
-Mi a jó francot kerestek itt kint?-kiáltottam rájuk-Elment a maradék bökött eszetek is?! Azt hittem világos voltam, amikor azt mondtam, ma nincs futás.
-Mi nem is akartunk kimenni..csak...-hebegett James
-A vezér azt mondta nincs mese, muszáj futni.-fejezte be helyette Matt
Ez csak olaj volt a tűzre.Ökölbe szoritottam a kezem és a pokolba küldtem Nick-et.
-Ki képezett ki titeket? Hm? Ki a futárok előljárója?-néztem rájuk- Nick vagy én?
-Te.-válaszolták kórusban
-Én is úgy gondoltam.-döllesztettem ki a mellkasom és megropogtattam elzsibbadt ujjaim-Most pedig leveszitek a felszerelést és találkozunk a Térképszobában.
Mindnégyen bólintottak és megkönnyebbülten elodáztak tőlem.Örültek, hogy ennyivel meg-úszták.James rákvörös volt.Dean morgott valamit magában.Én nem tűröm az ellenvetést.
-És még valami.-szólaltam meg, mire ők egy emberként fordultak meg-Aki még egyszer megtagadja a parancsom, azzal meggyűlik a bajom este a Tűznél.
A fenyegetésem hatásosnak bizonyult, mert alig telt el néhány perc, meg is jelentek a futár-jaim a Térképszobában.Matt segített levenni két doboznyi térképet, amit át fogunk néz-ni.Mindig ez van, ha nem mehetünk ki futni.Egész nap a térképeket bújjuk, hátha rájövünk valami kódra vagy ilyesmire, ami segíthet kijutni.Kiosztottuk a térképeket, amikor váratlanul egy fiú jelent meg az ajtóban.Úgy állt ott, mint aki el van tévedve, vagy legalábbis nem na-gyon tudja mit keres itt.Nem ismertem, de a fizikumából itélve Nyeső lehet.
-Hé, bökött!-mordultam rá-Mit keresel itt? Nem szabad itt lenned, nem vagy futár.Sipirc!
A fiú megszeppent és köhögött néhányat.Felhúztam a szemöldököm, mostmár kíváncsi let-tem mit akar.Matt és James súgdolózni kezdtek.
-A vezér azt mondta kísérjelek a celládba.

-Nincs ez így rendben, Minho.
-Nekem mondod, bökött?-morogtam, még ilyen helyzetekben sem hagy el a szarkazmusom
-Nem, nem ez így nem jó.-suttogta Newt inkább magának, mint nekem
Forgattam a szemem, az volt az érzésem, hogy Newt-ot sokkal jobban felzaklatta a bünteté-sem, mint engem.Ha nem lennének a Dutyiban, akkor talán éppen most Nick-t képelném fel, azért amit tett.Először is, azért mert beleszólt a dolgaimba.A futárok az én felelősségem és nem az övé.Persze, ő az egész tisztás vezére, de attól még nem tehet azt, amit akar.Se szó, se beszéd bezárat a Dutyiba.Másodszor pedig, mert Nick gyáva.Gyáva, mert ahhelyett, hogy a szemembe nézne, mást küld értem.Most aztán holnap reggelig ücsöröghetek a hűvösön.
-Ne lázadj többet, jó Minho?-mondta csendesen, barna szemei elmélyülten néztek-Kérlek?
Nem válaszoltam, csak kérleltem magamban, hogy hagyja abba ezeket a hülyeségeket.
-Nézd, meg kell értenünk Nick-t is.-folytatta és óvatosan figyelt a rácson keresztül-Azt hiszi lázadást akarsz szítani.Nem mondja, de tudom.Félti a pozicióját.És talán nem is alaptalan a félelme...
Olyan hirtelen felpattantam a sarokból és a cella rácsához ugrodtam, hogy a haverom hátra-hőkölt és a földre esett.Átfagyott kézzel megmarkoltam a rácsot.Ketrecbe zárt vadállatként éreztem magam.Talán az is vagyok most.
-Mégis mit vársz tőlem, Newt?! Hm?-kiáltottam rá felindulva -A futárjaimért, én, csakis én felelek, érted? A legkevésbé sem érdekel sem Nick, sem a véleménye, sem a poziciója.Én vagyok a Futárok előljárója és én döntöm el, mi legyen.Elmehet a drága vezérünk a pokolba is felőlem, ha én úgy ítélem meg, hogy az Útvesztő túl veszélyes az eső miatt, akkor nem küldöm ki őket.
Egyből megbántam a kirohanásom, mert Newt megrőkönyödött és olyan tekintettel nézett rám, mintha megvesztem volna.Newt az egyetlen aki eljött hozzám, a cellámhoz.Az egyetlen aki most nem hagy szarban, erre én úgy hálálom meg, hogy ráordítok.A bűntudattól és a hidegtől felkavarodott a gyomrom.Idegesen fújtattam és próbáltam lenyugtatni magam.
-Az az Útvesztő egy halálcsapda ma. Ha egyikünk is bemegy, talán nem jön vissza.-magyaráztam nyugodtabban-Tudod mi történt a legutóbb, mikor egy futár bement az Útvesztőbe, a parancsom ellenére?
Newt lesütötte a tekintetét, nagyon jól tudta kiről beszéltem.
-Megsérült, eltörte a lábát.-suttogta-Most pedig sántit.

Thomas

-Félbe akarják szakitani a projektünk, Tom.-suttogta Teresa gondterhelt arccal
-De miért?-kérdeztem elképedve-Kitől hallottad ezt?
-A 8-es laborban suttogták.Nem is vették észre, hogy ott vagyok.Azt mondják a folyamat túl lassú és meglehet, hogy kudarcba is fog fulladni.
Nem tagadom, megrémitett ez a pletyka.Paige kancellár nem szereti ha a doktorok pletykál-nak, ennek ellenére ha nyitott füllel jár az ember, hall egy-két szóbeszédet.Nem értettem miért szeretnék leállitani a projektet, véleményem szerint Teresával jól haladtunk.
A lányra pillantottam, aki szintén rémült arcot vágott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése