Minho
Bököttül nem hiszem el,
hogy ennyivel megúszta.Gally megúszta ezt az egészet egy
leszidással.Igaz, Nick becsületesen leteremtette Zöldfül miatt.De ez
nekem nem elég, legalább kapott volna pár napot egy hűvös cellában.Ó, az
lenne csak az aranyélet! Nekem.
Mondjuk azért Zöldfül sem szent, az már biztos.
Folyton vegyes érzéseim
vannak iránta. Néha nem tudom eldönteni, hogy ez a lány most
kifejezetten életre való vagy menthetetlenül hülye.A legtöbb Zöldfülű az
első heteiben meghúzza magát és nem keresi a bajt.Ezzel ellentétben
Zöldfül vonzza a bajt.És nem csak a bajt, hanem engem is.Nem tehetek
róla, amint meglátom nem tudom irányitani magam.Annyira természetesnek
érzem, hogy a közelében vagyok, pedig megállás nélkül piszkáljuk
egymást.Newt megjegyezte, olyanok vagyunk, mint egy öreg házaspár.Azt
hiszem Newt néha nincs tisztában azzal mit beszél.
Egy bisztos, Zöldfüllel
még nem fejeztük be a két személyes háborúnkat.A legutolsó húzásának
nyomát még mindig érzem és látom bokámon.
Tegnap történt, a
megszokott asztalunknál ültünk, Zöldfül velem szemben.Én csendben eszem a
vacsorám, mikor egy apró rugást érezek a jobb lábamon.Felkapom a fejem
és Zöldfülre nézek, aki angyalian pillant vissza rám.Kisimitja a vörös
haját a szeméből.Megrázom a fejem.Ez a lány elképzelhetetlen! Kis
habozás után viszonzom a rugást.
-Nagyon felnőttes.-suttogja Zöldfül, a szája ravasz mosolyra húzódva
-Te kezdted.
Valahogy elvesztettem az
érdeklődésem a vacsorám iránt és inkább a mini rugás-háborúmra
koncentráltam.Nem telt el kis idő, Zöldfüllel már intenziven rugdostuk
egymás lábát.Nagy erőfeszitésembe került visszatartani a röhögésem.Az
ellenfelem arca is kipirult volt.
-Au!-jajdult fel váratlanul Newt-Ez ki volt?
-Minho.-vágta rá Zöldfül huncut vigyorral
Newt felhúzott
szemöldökkel felém fordult, én meg csak felvontam a vállam és azt
mondtam, hogy véletlen volt.Zöldfül ártatlan mosolyt küldött Newt felé
aki bizonytalanul viszonozta a mosolyt és visszatért az Nick-el
folytatott beszélgetéséhez.Néha azt gondolom, Newt annyira naiv. A
lánynak csak elég rámosolyognia vagy megfogni a kezét és Newt-tal már
egyből nyulat lehet fogatni.Nem hibáztatom, mert Zöldfül, ha akarná el
tudná csavarni akármelyik fiú fejét a Tisztáson.Beleérteve engem
is.Sajnos.
De ne essen félreértés, én és Zöldfül távol állunk az ilyesmitől. Még csak az kellene.
Claire
Két hét után végre megtaláltam a megfelelő munkát magamnak, Kóronc lettem.
Aznap
éppen a Nyesőknél dolgoztam.Az egyik fiú, biztosan még újonc lehetett,
csúnyán megvágta magát. A kezéből patakokban folyt a vér.Annyira
jajveszékelt, hogy nem tudtuk elráncigálni a Kóroncokhoz. Igy hát én
láttam el.
Jeff és Clint örömmel fogadtak és az első napokban folyton bátorítottak, minden apróságért megdícsértek. Aranyos dolog volt tőlük, de a harmadik munka napomon azért már kicsit kínosan éreztem magam. Kérésemre, megváltak ettől a kedves szokástól.
Jeff és Clint örömmel fogadtak és az első napokban folyton bátorítottak, minden apróságért megdícsértek. Aranyos dolog volt tőlük, de a harmadik munka napomon azért már kicsit kínosan éreztem magam. Kérésemre, megváltak ettől a kedves szokástól.
Chuck
sajnos szinte minden nap meglátogatott a gyengélkedőben. Ez a gyerek
mindig csinált nekem dolgot, folyton izeg-mozog, elesik, lehorzsolja a
térdét vagy beveri a kisujját.
Közel
állunk egymáshoz, olyan nekem, mint egy kisöccs.Chuck a cinkosom minden
csínyben. A legtöbb fiú annyira mogorva vele és néha bántják
is.Ilyenkor úgy érzem, a szárnyaim alá kell vennem. Este, a Tűznél, néha
hozzám bújik.Ezt Minho észrevette és párszor gúnyolódott is.Ilyenkor
mindig gyorsan visszavágok neki valamit, mire ő a büszkeségét féltve
elmegy.
Ez
történt ma este is.A Tűztől távoli fatönknek döntöttem a hátam,Chuck a
vállamnak dölt és a hajamat fonta.Gyakran csinálja ezt, amikor
unatkozik.Fáradt szemekkel néztem a Tűzet. Zsúfolt napom volt, teljesen
kimerültem, nehezemre esett nyitva tartanom a szemem. Teljesen
elbambulhattam, mert csak arra kaptam fel a fejem, hogy valaki egy
goromba megjegyzést tesz rám és a fogadott öcsémre.Felnéztem, Minho volt
az.Ki más?
-Ha szeretnéd, kettőbe osztom a hajam és másik fele a tied lehet.-vágtam vissza, majd gúnyosan rámosolyogtam- Szeretnéd te is fonni a hajam, Minho?
Minho
felhúzta az orrát és úgy nézett rám, mint aki menten nekem
esik.Kipüffesztette a mellkasát és karba tett kézzel elsomfordált.Halkan
morgolódott, nekem pedig győzelmi mosoly terült el az arcomon.Miután
elment, Chuck kuncogni kezdett, nem értettem miért.
-Mi az, Chuck?
-
Nem gondoltam, hogy a Futárok előljárója, ilyen viccesen is tud
viselkedni.- kuncogott, mire hitetlenül ráztam a fejem-Tetszel neki,
ugye tudod?
-És ezt meg honnan veszed, öcsi? Minho utál.
-Az első nap, mikor megjöttél, azt mondta szép vagy.
Amig nem nekem személyesen mondja, nem érdekel, győzködtem magam, de közben erősen elpirultam, Chuck pedig nem birta abbahagyni a röhögést.
Minho
Kinyitottam a szemem és
egy különös zajra lettem figyelmes.Olyan volt, mintha esne.Az nem lehet,
a Tisztáson nagyon ritkán esik.A vízkészletünket az Alkotóktól
kapjuk.Feltápászkodok az ágyamból és kipillantok az ablakon.
Igen, határozottan esik.Nagyot sóhajtottam, ebből bizony nem lesz ma futás.
Mivel az eső éppen
szabotálja a mai futásom az Útvesztőben, visszaheveredtem az ágyamra és
megpróbáltam visszaaludni, de nem ment.Hallgattam James egetrengető
horkolását.Ma lesz az utolsó reggel, amikor ezt kellesz hallgatnom.Az
Épitők azt mondták ma befejezik a hálóterem javitását.Melegen
ajánlom.Végre kipenderithetem innen James-t.
Az éhes gyomrom végül kikényszeritett az ágyból.
Felráztam James-t,
közöltem vele, hogy ma nincs futás és, hogy mondja ezt meg a többi
fu-tónak is.A reakciója egy álmos újjongás volt.
-Hé, Zöldfül!-kiáltottam oda -Ide is ülhetsz, nem harapok.
Zöldfül úgy tűnt túl
álmos, mert nem vágott vissza.Fáradtan pislogva ballagott az
asztalomhoz.Úgy nézett rám, mint aki nem érti mit akarok.A mellettem
levő helyre mutattam, Zöldfül pedig tétován leült.Minketten csendben
ettük a reggelinket.Vigyorogva figyeltem a szemem sarkából a lány
küzdelmét az álmosságával.
-Mi olyan vicces?-morogta homlokráncolva
-Te, Zöldfül.
Zöldfül a szemét forgatta. Közel hajolt hozzám és az ajka játékos mosolyra húzódott.
-Minho.-szólat meg édes hangon és nekem megugrott a szívverésem-Ugye tudod, hogy van nevem is?
-Persze, Claire.-válaszoltam vigyorogva -Csak jobban szeretem a Zöldfület.
A lány megrázta a fejét és miközben nevetett, oldalba bökött.
Mikor kiértem az
ebédlőből, nem akartam hinni a szememnek.Az Útvesztő bejáratánál,
felszerelkezve, dideregtek a futáraim.Mi a fene? James talán
elfelejtette mit mondtam?
Hirtelen megfeledkeztem a
zuhogó esőről és hozzájuk rohantam.Dühösen fújtattam.Amint megláttak,
kővé dermedtek.James elsápadt.Helyes.Hadd féljen csak, ha megtagadta a
parancsom.Josh és Dean lesütötték a tekintetük.
-Mi a jó francot
kerestek itt kint?-kiáltottam rájuk-Elment a maradék bökött eszetek is?!
Azt hittem világos voltam, amikor azt mondtam, ma nincs futás.
-Mi nem is akartunk kimenni..csak...-hebegett James
-A vezér azt mondta nincs mese, muszáj futni.-fejezte be helyette Matt
Ez csak olaj volt a tűzre.Ökölbe szoritottam a kezem és a pokolba küldtem Nick-et.
-Ki képezett ki titeket? Hm? Ki a futárok előljárója?-néztem rájuk- Nick vagy én?
-Te.-válaszolták kórusban
-Én is úgy
gondoltam.-döllesztettem ki a mellkasom és megropogtattam elzsibbadt
ujjaim-Most pedig leveszitek a felszerelést és találkozunk a
Térképszobában.
Mindnégyen bólintottak
és megkönnyebbülten elodáztak tőlem.Örültek, hogy ennyivel
meg-úszták.James rákvörös volt.Dean morgott valamit magában.Én nem tűröm
az ellenvetést.
-És még
valami.-szólaltam meg, mire ők egy emberként fordultak meg-Aki még
egyszer megtagadja a parancsom, azzal meggyűlik a bajom este a Tűznél.
A fenyegetésem
hatásosnak bizonyult, mert alig telt el néhány perc, meg is jelentek a
futár-jaim a Térképszobában.Matt segített levenni két doboznyi térképet,
amit át fogunk néz-ni.Mindig ez van, ha nem mehetünk ki futni.Egész nap
a térképeket bújjuk, hátha rájövünk valami kódra vagy ilyesmire, ami
segíthet kijutni.Kiosztottuk a térképeket, amikor váratlanul egy fiú
jelent meg az ajtóban.Úgy állt ott, mint aki el van tévedve, vagy
legalábbis nem na-gyon tudja mit keres itt.Nem ismertem, de a
fizikumából itélve Nyeső lehet.
-Hé, bökött!-mordultam rá-Mit keresel itt? Nem szabad itt lenned, nem vagy futár.Sipirc!
A fiú megszeppent és
köhögött néhányat.Felhúztam a szemöldököm, mostmár kíváncsi let-tem mit
akar.Matt és James súgdolózni kezdtek.
-A vezér azt mondta kísérjelek a celládba.
-Nincs ez így rendben, Minho.
-Nekem mondod, bökött?-morogtam, még ilyen helyzetekben sem hagy el a szarkazmusom
-Nem, nem ez így nem jó.-suttogta Newt inkább magának, mint nekem
Forgattam a szemem, az
volt az érzésem, hogy Newt-ot sokkal jobban felzaklatta a bünteté-sem,
mint engem.Ha nem lennének a Dutyiban, akkor talán éppen most Nick-t
képelném fel, azért amit tett.Először is, azért mert beleszólt a
dolgaimba.A futárok az én felelősségem és nem az övé.Persze, ő az egész
tisztás vezére, de attól még nem tehet azt, amit akar.Se szó, se beszéd
bezárat a Dutyiba.Másodszor pedig, mert Nick gyáva.Gyáva, mert
ahhelyett, hogy a szemembe nézne, mást küld értem.Most aztán holnap
reggelig ücsöröghetek a hűvösön.
-Ne lázadj többet, jó Minho?-mondta csendesen, barna szemei elmélyülten néztek-Kérlek?
Nem válaszoltam, csak kérleltem magamban, hogy hagyja abba ezeket a hülyeségeket.
-Nézd, meg kell értenünk
Nick-t is.-folytatta és óvatosan figyelt a rácson keresztül-Azt hiszi
lázadást akarsz szítani.Nem mondja, de tudom.Félti a pozicióját.És talán
nem is alaptalan a félelme...
Olyan hirtelen
felpattantam a sarokból és a cella rácsához ugrodtam, hogy a haverom
hátra-hőkölt és a földre esett.Átfagyott kézzel megmarkoltam a
rácsot.Ketrecbe zárt vadállatként éreztem magam.Talán az is vagyok most.
-Mégis mit vársz tőlem,
Newt?! Hm?-kiáltottam rá felindulva -A futárjaimért, én, csakis én
felelek, érted? A legkevésbé sem érdekel sem Nick, sem a véleménye, sem a
poziciója.Én vagyok a Futárok előljárója és én döntöm el, mi
legyen.Elmehet a drága vezérünk a pokolba is felőlem, ha én úgy ítélem
meg, hogy az Útvesztő túl veszélyes az eső miatt, akkor nem küldöm ki
őket.
Egyből megbántam a
kirohanásom, mert Newt megrőkönyödött és olyan tekintettel nézett rám,
mintha megvesztem volna.Newt az egyetlen aki eljött hozzám, a
cellámhoz.Az egyetlen aki most nem hagy szarban, erre én úgy hálálom
meg, hogy ráordítok.A bűntudattól és a hidegtől felkavarodott a
gyomrom.Idegesen fújtattam és próbáltam lenyugtatni magam.
-Az az Útvesztő egy
halálcsapda ma. Ha egyikünk is bemegy, talán nem jön vissza.-magyaráztam
nyugodtabban-Tudod mi történt a legutóbb, mikor egy futár bement az
Útvesztőbe, a parancsom ellenére?
Newt lesütötte a tekintetét, nagyon jól tudta kiről beszéltem.
-Megsérült, eltörte a lábát.-suttogta-Most pedig sántit.
Thomas
-Félbe akarják szakitani a projektünk, Tom.-suttogta Teresa gondterhelt arccal
-De miért?-kérdeztem elképedve-Kitől hallottad ezt?
-A 8-es laborban
suttogták.Nem is vették észre, hogy ott vagyok.Azt mondják a folyamat
túl lassú és meglehet, hogy kudarcba is fog fulladni.
Nem tagadom, megrémitett
ez a pletyka.Paige kancellár nem szereti ha a doktorok pletykál-nak,
ennek ellenére ha nyitott füllel jár az ember, hall egy-két
szóbeszédet.Nem értettem miért szeretnék leállitani a projektet,
véleményem szerint Teresával jól haladtunk.
A lányra pillantottam, aki szintén rémült arcot vágott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése